Maxim az otthoni két hét alatt nagyon sokat haladt a beszédfejlődésben, most meg szinte szárnyakat kapott. Ha inni kér, mondja is, hogy iszik, a már említett kettőt mindig helyesen használja, sőt azt is mondta már, hogy egy, kettö. Rengeteg szót mond utánunk vagy mintha a semmiből szedne elő szavakat mint bocsánat, figyesz - és ilyenkor tényleg figyelni kell, mit csinál -, látod - és mutatja amit épp csinál, menjük (menjünk). Azt is egyre többet mondja, hogy jácunk, vagy hogy ha kérdezem, mit csinál, azt mondja jácik. Újabban pedig azt is hajtogatja csak úgy magának, hogy mi cináász? De pont olyan hangsúllyal, ahogy mi kérdezzük tőle.
Maszimé, anyáé, apáé - és sokszor játékból direkt kinevezi a papucsomat apa tulajdonának, vagy éppen az övének.
A gyümölcsöket is nagyon ügyesen mondja. A rizst egyszer anyáéknál luxiul mondta, miután előtte ötször kérte magyarul. Nem szabad megkérdeznem, hogy mit akar reggelizni, uzsonnázni stb., mert arra nyaralásunk óta kumpli a válasz. Helyette alternatívákból választhat. Hétfőn reggel kérdés nélkül mondta, hogy toászt (tojást) kér reggelire. A tojás-fóbiája enyhült, Norbi rávette, hogy fogjon meg egy tojást, de azért inkább nem nyúl hozzájuk.
A szó eleji "l" betűt még nem mondja, így a labda, lámpa szavak első betűje lemarad. Nagyon sok szót ragoz, már egyszer-kétszer használja is a múlt időt a volt szó formájában.
Ha megkérdezem, honnan vette elő a játékot, vagy hol találta, azt válaszolja: helyére.
Sokat játszik a kismotorjával, de főleg a garázsban zsonglőrködik vele, és mondja, hogy most messzirő gurul oda hozzám (kb két méterről).
Sok mindent próbál elmesélni a maga kis nyelvén, mutogatással kiegészítve, és most már játék közben is sokat beszél magában; többnyire magyarul.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése